Jay
Nem tudom mi ütött tegnap Jenna-be,sosem volt ilyen.Pár perce ismerte Adam-ot és rögtön ágyba bújt volna vele.Reggel 08:00-kor keltem.Leszaladtam a konyhába elkészíteni a reggelit,és sikeresen elcsúsztam a padlón.Most szerencsétlen vagyok,vagy a sors mondani akar valamit?Miután kész voltam a reggelivel,csengettek.Szaladtam az ajtóhoz,de mikor kinyitottam elállt a lélegzetem. Adam állt előttem.
-Szia Jenna itthon van?-érdeklődött.
-Mivel ez az ő háza,szerinted?Nem egy csövesnél aludt.
-Szépen kérdeztem haver,szóval te is szépen beszélj,mert beverem a képedet.-fenyegetőzött.
-Senki sem emelte föl a hangját,mostanáig.-beszélgetésünket Jenna hangja szakította meg.
-Adam,hogy kerülsz ide?-ugrott a nyakába.Nem akartam végignézni ezt az egészet,ezért inkább bementem a konyhába,de hallgatóztam.
Jenna
-A tegnapi este nem volt véletlen.-mondtam.
-Szerintem sem.-mondta,majd megcsókolt.-Eljössz velem sétálni?-kérdezte.
-Persze csak felöltözök.-mondtam,majd húztam föl az emeletre.Nagy meglepetésünkre Jay az ágyon ült.
-Hova?Hova?
-Nem vagyok már kislány,nem kell beszámolnom.
-Jó,de ne gyere hozzám sírni!-kiabált,s becsapta az ajtót.
-Én biztos nem.-kiáltottam utána.Bementem a fürdőbe,letusoltam és előkerestem a ruhám.Miután meg volt gyorsan felkaptam.
-Gyönyörű vagy!-mondta Adam.
-Köszi,próbálkoztam.Indulhatunk?
-Ha akarsz gyöngyvirág.-el indultunk a földszintre.Mikor a nappaliba értünk mondtam Jay-nak,hogy jó lenne,ha elhagyná a házat.
-Jay most menj el.-utasítottam.
-Miért is mennék?
-Talán azért,mert ez az én házam és itt én parancsolok.
-Azt értem,de miért menjek el,ha ti is itt maradtok.
-Mi nem maradunk itt,de be szeretném zárni az ajtót.Este,majd visszajöhetsz.Oké?
-Oké,de többet ne számíts rám,hogy hülyéskedni fogok veled.
-Nem is szeretném.-vágtam rá és kitessékeltem a házból.Elfordítottam a zárban a kulcsot és indultunk sétálni.
-Hova menjünk?-kérdezte Adam.
-Hát megkívántam egy hamburgert.
-Akkor irány a hamburgerezőbe.-félóra séta után oda is értünk.Kivel találkoztunk? Jay-el és Chris-el.Nem is foglalkoztunk velük,csak mentünk be az ajtón.Én egy sajtburgert kértem,Adam meg hamburgert.Kimentünk és leültünk egy hármas asztalhoz. Adam bement innivalóért. Jay kihasználta az alkalmat és odaült mellém.
-Te,hogy gondolod ezt nem is ismered.
-Mégis miről beszélsz Jay?
-Arról,hogy Adam nem hozzád való.
-Akkor ki való hozzám?
-Hát nem ő.
-Jay már megint te?-kérdezte Adam.
-Igen bajod?Ja és idefigyelj kis haver,ha még egyszer hozzányúlsz eltöröm a kezedet.
-Na gyere próbálkozz!-Jay-nak sem kellett több behúzott Adam-nak egyet. Adam visszakézből akkorát adott neki,hogy borult asztalostól.Közéjük álltam és...